Elgondolkodtál-e már valaha azon, hogy a mindennapi életünkben hány olyan dolog vesz körül bennünket, melyek születése magyar feltalálóknak köszönhető?

Nos, ha eddig nem tetted, akkor ideje körbejárni ezt a felettébb izgalmas kérdést: összegyűjtve ugyanis azon találmányok listáját, melyek magyar felfedezőkhöz kapcsolódnak, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy ezekkel a tárgyakkal szinte nap mint nap találkozunk és használjuk is őket.

Világhírű feltalálóink száma és az egyes nemzetek közötti arányuk is kiemelkedően magas, melyre okkal lehetünk büszkék.

Legendás magyar találmányok

Azzal bizonyára a legtöbben tisztában vagyunk, hogy a C-vitamin felfedezése Szent-Györgyi Albert orvos kutatónk nélkül nem jöhetett volna létre, de vajon azt is tudjuk-e, hogy akár a hűtőnkhöz lépünk oda, akár a tévénket kapcsoljuk be, ezeknek az eszközöknek a születését is magyar feltalálóknak köszönhetjük?

Hazai találmányaink listája egészen lenyűgöző, így érdemes egy picit alaposabban szemügyre venni ezeket.

Dinamó (Jedlik Ányos)

A mechanikai energiából előállított villamos energia és az ebben szerepet játszó (forgó) átalakító, azaz a dinamó elvének 1861-es felismerése nem csupán a gépjárműiparban alkalmazott villamos energia tekintetében volt forradalmi jelentőségű.

A kísérleti fizika hazai atyjaként is emlegetett Jedlik Ányos bár keveset publikált, ám az általa készített fizika tankönyvek ennek ellenére korszakalkotó összefüggéseket tártak fel. Felfedezései nyomán az első villanymotort is ő alkotta meg 1829-ben, melynek a villanydelejes forgony nevet adta.

Kiemelkedő gyakorlati munkásságának egy másik remek találmányt is köszönhetünk, ami nem más, mint a szódavíz, amely az első szikvízüzem létrejöttében is szerepet játszott.

Rubik kocka (Rubik Ernő) 

A 27 elemből álló háromdimenziós logikai kockajáték 1974-es feltalálását, majd 1975-ös szabadalmaztatását követően jóformán az egész világot meghódította.

Az egyetemi tanárként, építészként, szobrászként is tevékenykedő Rubik Ernő hivatásából adódóan is előszeretettel vizsgálta és modellezte a tér és mozgás különféle vetületeit. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a kereskedelmi forgalomban eleinte bűvös kocka néven ismert eszközt eredetileg az egyes térbeli mozgások prezentálása céljából készítette.

A népszerű kocka azonban - széleskörű és szórakoztató felhasználási lehetőségeinek köszönhetően - hamar túlnőtte magát az oktatási segédeszköz kategórián.

 Golyóstoll (Bíró László)

A golyóstoll atyjaként is elhíresült Bíró László újságíróként és festőként is tevékenykedett, így némi humoros felhanggal azt is megállapíthatnánk: talán picit sorsszerű, hogy legnagyobb felfedezése pont egy íróeszköz lett.

Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmi bejelentését 1938-ban tette, melyet ezt követően újabb kísérletek mentén fejlesztett tovább. A nagy művet végül Argentínában tökéletesítette és szabadalmaztatta 1943-ban, ahová politikai okok és származása miatt kényszerült kiköltözni.

Egy biztos: a golyóstoll az 1960-as évektől kezdődően világ szinte valamennyi országában elterjedt. További érdekesség, hogy a golyós dezodor is Bíró László felfedezői munkássága nyomán született, ugyancsak a golyóstoll működési elve mentén.

Színes televízió (Goldmark Péter Károly)

Bár az 1906-ban világra jött Goldmark Péter Károly kutató Goldmark Károly zeneszerző dédunokaöccse volt, ám zenei vonzalma mellett idővel egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy vélhetően inkább a fizika területén alkot majd maradandót.

1920-as bécsi kiköltözése után nem sokkal, 1926-ban már egy olyan, a mai színes tévé elődjének tekinthető, képmegjelenítésre alkalmas berendezést készített, amit 1940-re tovább fejlesztve megszületett a hagyományos színes televízió prototípusa.

A második világháborút követően technológiáját még tovább tökéletesítette, melynek eredményéről nem kisebb horderejű jelenet tanúskodott, mint amikor a képernyőjén keresztül az első ember sétáját nézhettük végig a Holdon.

Biztonsági gyufa (Irinyi János)

Noha a tűz csiholásának rejtelmei már ősidők óta foglalkoztatták az emberiséget, ám ennek ekkoriban még kevésbé léteztek biztonságos alternatívái.

A XVIII. századtól kezdve folyamatosan próbáltak kevésbé bonyolult gyújtóelegyekkel kísérletezni, az ekkoriban használatos mártógyufa és dörzsfa azonban továbbra is meglehetősen tűzveszélyesnek bizonyult. A robbanást – épp a szó ellentétes értelmében - Irinyi János találmánya hozta el, aki 1836-ban szabadalmaztatta a biztonsági gyufáját, mely már minimális hang és tűz kibocsátásával lobbant lángra.

Sajnos eleinte tőke hiányában a találmánya tömeggyártását nem tudta finanszírozni, ám nem sokkal később, 1840-ben létrehozta az Első Pesti Gyújtófák Gyárát.

És néhány magyar feltaláló, akiről talán eddig kevesebbet hallhattál

Napenergia kutatása (Telkes Mária)

A beszédesen csak ,,Napkirálynő” néven emlegetett magyar származású, Amerikában élő feltalálónő munkásságával a napenergia kutatásában ért el maradandó eredményeket. A napenergia hasznosításával összefüggésben számtalan szabadalmat nyújtott be, melyek közül kiemelt jelentőséggel bírt például az a találmánya, amely a napenergia segítségével tengervízből, állított elő ivóvizet annak lepárlása folytán.

Ez rengeteg repülőgép szerencsétlenséget elszenvedő pilóta életét mentette meg a későbbiekben. Bár az 1900-ban született kutatónő az 1920-as években Amerikába költözött, alkotó munkásságának nagy részét is itt folytatta, míg végül 1995-ös hazatérését követően, Budapesten hunyt el.

A Word és Excel szülőatyja (Charles Simonyi)

Az 1948-ban született Simonyi Károly családjában a kutatás iránti vágy és a kiemelkedő logikai érzék vélhetően családi vonás volt, hiszen az édesapja, Simonyi Károly építette fel 1951-ben az első magyar részecskegyorsítót.

Az ifjú Károlyt azonban már fiatal korában az informatika világa bűvölte el: középiskolás korában egy számítógépes laborban vállalt munkát éjjeliőrként, ahol egy pillanatig sem tétlenkedve már ekkor is a programozás rejtelmeit kutatta.

Tanulmányait célirányosan folytatva karrierje is meredeken ívelt felfelé, így 1981-től már a Microsoft vezető fejlesztője volt, ahol általa teremtődtek meg a táblázatkezelés és szövegszerkesztés nagyágyúi: az Excel és a Word programok.

Önfertőtlenítő burkolat (Graboplast Zrt.)

A világjárványok eddig nem tapasztalt terjedésének időszakában minden olyan innovációt kiemelt érdeklődés övez, mely valamilyen módon eszköz lehet a kórokozókkal szemben vívott harcban.

Éppen emiatt is igencsak figyelemreméltó a győri Graboplast Zrt. felfedezése, melynek keretében egy olyan önfertőtlenítő burkolatot alkottak, ami vegyszerek nélkül képes elpusztítani a baktériumokat és vírusokat, a rajta található ezüst ion, valamint fényre aktiválódó rétegnek köszönhetően.

A találmány a jövőben igazán ígéretesen vethető be az egyes járványokkal szemben, valamint a higiéniás előírások betartásában és egészségmegőrzésben is fontos szerepe lehet.

Üvegbeton (Losonczi Áron)

Ugyancsak az ötletes hazai innovációk között említhetjük a fényáteresztő beton (Litracon) 2001-es feltalálását.

Losonczi Áron felfedezése nyomán a betonba épített optikai szálak egyedülálló módon képesek átereszteni a fényt és áttetszővé tenni az ilyen anyagból épülő falakat, felületeket. A termék az építőipar, a design, valamint a művészet egyéb területein is számos alkotást inspirált, így az sem meglepő, hogy 2004-ben a Time magazin az év egyik legjelentősebb találmányának titulálta.  

A magyar feltalálók napja

A nemzetközi hagyományokhoz hasonlóan a Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) kezdeményezte, hogy a magyar feltalálók napját évről évre megünnepeljük. Ennek dátuma - a C-vitamin szabadalmának Szent-Györgyi Albert általi bejelentésének napjának emléket állítvs - június 13-a lett.

A magyar feltalálók és találmányaik az egész világ számára maradandó értékeket alkottak. Örvendetes, hogy az iparjogvédelmi bejegyzések ügyében eljáró Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) kezdeményezett oltalomszerzési eljárások száma egyre nő.

A PTE Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Főosztálya kiemelten foglalkozik a kutatások, felfedezések támogatásával és a szellemi termékek menedzsmentjével annak érdekében, hogy megtalálhassuk a jövő feltalálóit és minél több - a fentiekhez hasonló - találmány születhessen, melyek nem csupán a tudományos és szellemi erőforrásainkat gyarapítják, hanem akár a legkülönfélébb társadalmi és egyéb kihívások tekintetében is megoldást jelenthetnek.