Nöbénybiológia

Kutatási területek​

• A priming szerepe az indukált rezisztenciában és molekuláris háttere​

     A növényekben kifinomult védelmi mechanizmusok alakultak ki az evolúció ​

     során, ezáltal védekezésre képesek a különböző kórokozók támadásai ellen. Az ​

     állandó védelmi rendszerek mellet képesek érzékelni egy kórokozó jelenlétét és ​

     erre különböző védelmi mechanizmusok aktiválásával válaszolni. Ezen aktivált ​

     védelmi mechanizmusok sikere nagyban függ a felismerés sebességétől és a ​

     válasz intenzitásától. Az alaprezisztencia hatékonysága azonban tovább​

     fokozható a fertőzést megelőző különböző biotikus és abiotikus stimulusokkal. ​

     Ezt a jelenséget nevezik indukált rezisztenciának. A nem fehérjealkotó​

     aminosav, aminovajsav (BABA) indukálta rezisztencia mechanizmusát vizsgáljuk​

     a modell növény Arabidopsisban. A legújabb eredmények azt mutatják, hogy ez​

     a széles spektrumú védelem nem az indukáló kezelést követő közvetlen ​

     aktiváláson alapul, hanem inkább egy gyorsabb és erősebb reakciója az ​

     alapvető védelmi mechanizmusoknak a patogén támadásakor. Ezt a​

     megnövekedett válaszkapacitást, az emberi és állati hasonló jelenségekkel való​

     analógia miatt, szenzitizációnak vagy primingnak nevezték el.​

     Laboratóriumunkban a priming molekuláris hátterének meghatározása folyik​

     forward és reverse genetikai módszerekkel. ​

• A géncsendesítés (gene silencing) alkalmazása a növényélettani kutatásokban​

     A növényi kis RNS-ek szerkezetének és funkciójának vizsgálata során először ​

     magasabb rendű, majd alacsonyabb rendű növényekben megmutattuk az ​

     állatok és a növények splicing mechanizmusának hasonlóságait és ​

     különbségeit. Jellemeztük a növényi sejtmagi kis RNS promoterek szerkezetét​

     és működését. Az izolált sejtmagi kis RNS promoterek alkalmazása ​

     géncsendesítési konstrukciókban. A géncsendesítési technikák alkalmazása a ​

     növényi rezisztencia kutatásokban. (lásd következő pont)​

• A szőlő Agrobacterium által okozott golyvás betegsége elleni rezisztencia kutatása​

     Célunk a Vitis amurensis szőlőből származó domináns és feltehetően egy génes ​

     Agrobacterium rezisztencia genetikai és molekuláris növényélettani alapjainak ​

     feltárása. Egy hibridcsalád egyedeit jellemezzük baktériumokkal való ​

     fertőzéssel és rezisztenciával kapcsolt DNS-markerek (RAPD, AFLP)​

     azonosításával. Ezzel párhuzamosan „silencing” technológiára alapozva ​

     kísérleteket végzünk a T-DNS onkogének ( iaaM, iaaH ) expressziójának​

     gátlására rövid, kettős szálú RNS szerkezetek ( shRNS ) átírását biztosító ​

     konstrukciókat tartalmazó transzgenikus növényekben.    

Speciális műszerek, labor:​

• Növényi molekuláris biológiai labor - a labor felszerelése lehetővé teszi növényi DNS, RNS kivonását, agaróz és poliakrilamid gélelektroforézist, hagyományos és valós idejű PCR, RAPD és egyéb PCR alapú analíziseket, transzgenikus növények létrehozását.​

​

​