Minden, amit tudni akartál az iparjogvédelemről, de nem merted megkérdezni

Minden, amit tudni akartál az iparjogvédelemről, de nem merted megkérdezni
2023.03.30.
Czibók Balázs

Akik kutatással, fejlesztéssel, innovációval vagy más, rokon területekkel foglalkoznak, azok számára különösen fontos, hogy munkájuk eredményét hatékonyan megóvják, és biztonságban magukénak tudhassák.

Ezt a természetes igényt az iparjogvédelem vonatkozó jogszabályai támogatják, e jogszabályok legfontosabb célja a szellemi termékekhez, találmányokhoz fűződő jogok megóvása

 

Iparjogvédelem: közelebbi és fontosabb, mint gondolnánk

Egyetemünk kutatóinak, tanárainak és hallgatóinak talán nem kell külön felhívni a figyelmét arra, hogy munkájuk értékes és érdekes, ennél fogva pedig számot tarthat nemcsak tudományos érdeklődésre, de óhatatlanul megjelennek a zavarosban halászók is, akiknek szándéka nem mindig egyenes. 

Frusztráló, ha egy fáradtságos, rengeteg időbe, szellemi és anyagi erőforrásba befektetésével végzett kutatás eredményét illetéktelenek használják fel, sőt: profitálnak belőle. 

A szellemi tulajdon megsértése nemcsak a feneketlen torrent-oldalakon történik, hanem része a gazdasági, piaci versengésnek is, így eredményeink védelme a munka része.

Ezzel a speciális területtel foglalkozik az iparjogvédelem és a szerzői jog intézményrendszere, és igyekszik a siker feltételeit megteremteni, bekövetkezett bűncselekmény esetén pedig azt szankcionálni. 

De milyen fajtái és lehetőségei vannak az iparjogvédelemnek? Hová tudsz fordulni, ha találmányod, szellemi terméked eljutott oda, ahol már védelmet kíván? Hogyan igazodj el a jogszabályok útvesztőiben? 

Ezekre és az ehhez hasonló kérdésekre segítünk válaszokat találni.

Az erről szóló felvilágosítás, majd gyakorlati érdekképviselet a PTE Innováció egyik legfőbb feladata, létezésünk célja: mi vagyunk azok, akik segítünk az eredmények védelmében, és piacra juttatásában - a jogi védelem ennek a folyamatnak egy megkerülhetetlen állomása!

 

Mi az az iparjogvédelem?

A szellemi tulajdon az ember fantáziájának, tudásának, erőfeszítéseinek gyümölcsét jelenti, jogi oltalmának két, egymástól markánsan elkülönülő válfaja létezik: az iparjogvédelem és a szerzői jog

Míg az iparjogvédelmi oltalom egy, a jogtulajdonos által indított formális eljárás eredménye, amely a törvényben rögzített feltételek megvalósulása esetén meghatározott ideig védi a találmányt, addig a szerzői jog a mű keletkezésének pillanatától, bármiféle bejelentés nélkül is, a szerző halálától számított 70 évig védi a mű eredeti, egyéni jellegét.

A szellemi tulajdon fogalma önmagában azonban nem öröktől való, az ókorban például nem is igazán létezett ez a koncepció, így megsérteni sem lehetett. Kialakulását a történészek a reneszánsz idejére teszik, akkoriban változott meg az emberek gondolkodása a birtoklás ezen elvontabb területén.

(A fogalom megszületésében, majd tárgyának védelmében kultúrtörténeti szerepe van például Guttenbergnek is, aki híres és innovatív nyomdagépét védte így.)

A szellemi tulajdon védelme, benne pedig az iparjogvédelem a polgári jog része és célja, hogy a műszaki jellegű szellemi alkotásokat, árukat, termékeket, egyedi megjelöléseket oltalmazza. 

Széles eszköztárral rendelkezik céljai elérésben, ennek megfelelően pedig számos oltalmi forma létezik, amelyek egyes esetekben még kombinálhatóak is egymással.

Hazánkban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzi azokat a tevékenységeket, amelyek célja a jogbiztonság megteremtése, fenntartása ezen a területen. Eszköztára hatékony és szerteágazó, ahogyan azt a hivatal jogforrásai is mutatják. 

 

Az iparjogvédelem formái

Mivel a szellemi termékeknek (köztük az iparjogvédelem alá tartozóknak is) számos különböző formája létezik, védelmi módjuk is eltérő a jogban.

  • Szabadalom: egy termék vagy eljárás új, addig nem ismert műszaki megoldása találmánynak minősül, amit szabadalmi oltalommal lehet védeni. Kritériumai az újszerűség, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság (vagyis legyen reprodukálható). Ez az oltalmi forma kizárólagos használati jogot biztosít a találmány tulajdonosának, ám licenc formában akár értékesítheti is azt. Szükség esetén egyéb oltalmi formákkal tovább bővíthető.
  • Használati-mintaoltalom: egy tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére vonatkozó megoldásra lehet igényelni. A szabadalommal ellentétben inkább létező eszközök új konstrukciós megoldásai esetén releváns mód az oltalomra.
  • Védjegy: egyes áruk és szolgáltatások eredetét hivatott azonosítani. Segíti a piacon való tájékozódást és azt, hogy a termék vagy szolgáltatás ne legyen összetéveszthető mással, így azok identitásukat, rájuk jellemző előnyeiket elkülöníthetően megőrizhessék a vásárlók előtt is. Piaci konfliktusok esetén egy védjegyoltalom hatalmas előnyt és alapot jelent a sikeres fellépésre érdekeink képviselésekor.
  • Dizájn vagy formatervezési mintaoltalom: ipari és kézműipari termékek külső megjelenésének, ennek jellegzetességeinek  oltalmát ellátó jogvédelem.
  • Növényfajta-oltalom: egyes nemesített növények jogi oltalmát jelenti, feltételei között van az egyneműség, a megkülönböztethetőség, és az állandóság. Ezeket az úgynevezett DUS vizsgálat során állapítják meg.

 

Pár szó a szabadalmakról

A szabadalom egy kizárólagos jogot jelent, amely alapján a jogosult hasznosíthatja a találmányt, mindenki más törvényt sért, aki a szabadalom jogtulajdonosának engedélye nélkül megteszi ezt. Ahogyan a Hivatal leírása fogalmaz: 

“A szabadalom anyagi és erkölcsi elismerést szerez a feltalálónak, illetve jogutódjának, de hasznos a társadalom számára is. A bejelentő meghatározott díj megfizetése és a találmány műszaki ismertetése után kizárólagos hasznosítási jogot szerez, és a neve feltalálói minőségében örök időre fennmarad.”

A szabadalmaztatási eljárás megkezdése előtt egy védelmi stratégia készül, amely figyelembe veszi a találmány hosszú távú hasznosítását, reménybeli monetarizálását. Egy szabadalmazhatósági kutatás is szükséges, amely során többek között kiderül az is, hogy valóban újdonságról van-e szó, amely megfelel a védhetőség feltételeinek.

A találmányt be kell jelenteni egy szabadalmi leírás kíséretében, amit egy alaki vizsgálati szakasz követ, majd a közzétételt követően egy részletesebb, érdemi vizsgálat is, de ezek csak a fontosabb állomásai a hosszú- akár 5-8 évig is zajló- szabadalmaztatási folyamatnak

Az eljárás díjfizetési kötelezettséggel jár, a díj mértékének számos változója van, a kalkuláció eredménye pedig egészen eltérő lehet az egyes  esetekben. 

A bürokrácia útvesztői ne tántorítsanak el senkit, a PTE Innováció természetesen minden lépésben segítséget nyújt és nemcsak asszisztál, hanem aktívan közreműködik az egyetem találmányainak menedzselésében. Az eljárás költségei pedig nem a feltalálót, hanem a Pécsi Tudományegyetemet terhelik. 

 

Nem kell messzire menned a segítségért

A PTE Innováció célja, tehát, hogy a kutatások eredményei hasznosuljanak és eljussanak a piacra, s belőlük minden érdekelt fél profitáljon, egyetemi közösségünk reputációja pedig növekedjen.

Ide kattintva részletesen tájékozódhatsz szellemi terméked vagy találmányod egyetemen belüli bejelentéséről, amely a nálunk folyó munkák esetében az iparjogvédelmi oltalom megszerzésének első lépése.

A tájékoztatóban csatolt űrlapok segítségével, illetve a találmány vagy szellemi termék tudományos igényű bemutatásával egyszerűen bejelentheted találmányod, szellemi terméked, majd az Egyetem 90 napon belül nyilatkozik róla, hogy befogadja-e kérelmed tárgyát. 

Ezt követően történik- a feltaláló és a PTE Innováció közös munkájaként – a találmány szabadalmi bejelentése, oltalmaztatása és piaci partner keresése a hasznosítás érdekében.  A szellemi alkotás természetének tükrében nem kizárható az sem, hogy azt ipari, üzleti titokként fogjuk kezelni, amennyiben az alkotás jellege és érdeke ezt kívánja.

Ha nem vagy benne biztos, hogy munkád megfelel-e a tárgyalt kritériumoknak, esetleg további információkat szeretnél szerezni a szabadalmaztatásról vagy az iparjogvédelem más formáiról, akkor ne habozz és keress bennünket bizalommal.

Megosztom:
Hasonló témájú írások: